Tragédia képekben
Régi fotók keltették életre a 40 éve történt árvíz tragikus pillanatait. A fényképeket a polgármesteri hivatal előterében tekinthetik meg az érdeklődők.
Az 1970-es árvíz tragikus pillanataira emlékeztek ma egy fotókiállítás keretében. A helyi önkormányzat az árvíz idején készült fényképeket régi kiadványokból, a Vízügyi Hatóságtól, valamint a lakosságtól gyűjtötte be. Amint azt Ilyés Gyula polgármester elmondta, a lakosságtól sajnos csak kevés anyagot kaptak, hiszen akkoriban még nehezen ment a fényképezés. A fotók viszont hű képet nyújtanak arról a tragédiáról, amelynek már nyoma sem látszik a városban.
Bár még sokan vannak, akik átélték a víz rombolásának pillanatait, ez a gyűjtemény fennmarad a jövő generációi számára is, hiszen nem szabad elfeledni azt a kitartást, és szolidaritást, amit akkor a szatmáriak és a környékbeliek tanúsítottak-fejtette ki a városvezető. A fotókiállítás megnyitója egy gyászpillanat is volt azok előtt, akik a víz áldozatául estek, Szatmárnémetiben 57 halottat tartanak számon. Az anyagi áldozat is jelentős, hiszen a víz ereje hatalmas volt: 28.076 épületet rombolt szét.
A fotókiállítás megnyitóján részt vett az akkori katasztrófavédelmi parancsnok is, aki a résztvevőknek felelevenítette az árvíz katasztrofális pillanatait. Az árvíz idején tevékenykedő tűzoltóparancsnok, Rus Alexe elmondta, két hétig szinte le sem hunyták szemüket, csónakokkal próbáltak minél több embert kimenteni. Az ivóvíz biztosítása is nehéz feladatnak bizonyult annyi ember számára. Ilyés Gyula polgármester elmondta, bár gyerek volt, világosan emlékszik az árvíz idejére. Éjszakánként féltek elaludni, felöltözve virrasztottak, és várták, hogy mi történik.
A pénteki kiállításon több olyan személy is megosztotta tapasztalatait, akik részesei voltak a tragédiának. Kaiser Ernő hidrotechnikus szerint sokkal kisebb károkat okozott volna a víz, ha lettek volna a városban szakértők. Ő már a Szamos kitörése előtti napokban javasolta, hogy csináljanak utat a víznek, viszont mint elmondta, erre senkinek nem volt bátorsága, így a város szinte egész területét elöntötte a víz. Kaiser elmesélte a résztvevőknek amint a Kossuth kert lakatját leütötte, és elhozott egy csónakot, hogy azzal vehessen részt ő is a mentésben. Ez nehéz feladatnak bizonyult, hiszen egyszerre csak négy-öt ember fért el a ladikban, azonban mégis sikerült neki 187 embert kimentenie a 14-es negyedből.
Kaiser Ernő, és valószínűleg még sokan mások sem nyugodtak bele még a mai napig sem abba, hogy a lakosságot nem informálták kellőképpen a katasztrófa közeledtéről. Mint elmondta, ő a központban dolgozott, és a Szamos partján lakott, mégsem mondta neki senki, hogy mire számíthat.
A korabeli történetek és fényképek mellett egy filmet is megtekinthettek a résztvevők, amelyet a Román Vízügy Hatóság felvételeiből állítottak össze.
Kaiser Ernő szerint meg lehetett volna előzni a katasztrófát
